Archive

Archive for június 7, 2008

Ismerni

június 7, 2008 Hetton Szólj hozzá

- Te ismersz a világon engem a legjobban!

- Biztos vagy te ebben?

- Igen!

- Tutira?

- Természetesen!

- Én nem ismerlek téged!

- Mi?

- Anno, egyszer régen azt hittem, hogy ismerlek. Volt egy olyan kényszerképzetem, hogy ismerlek. Hogy tudom ki vagy és mit akarsz!

- Ne hülyéskedj már!

- Nem hülyéskedem! Tényleg úgy gondoltam, hogy ismerlek, aztán egy huszáros vágással lerántottál a földre és belelöktél a bizonytalanság posványába. Nem ismerlek. Tudom, hogy mi a neved, de már nem ismerlek. Nem tudom, hogy ki vagy és, hogy milyen ember lett belőled!

(a másik sír a telefonba és nem válaszol)

Categories: párbeszéd

Térdérzés

június 7, 2008 Hetton Szólj hozzá

Van egy olyan érzésem, hogy piszkosul nem jó dolog az ha az embernek az a térde amiben egyszer sikeresen két darabra törte a térdkalácsát roppan egyet és utána baromira fáj?!

Categories: helyzetjelentés

József Attila – Születésnapomra

június 7, 2008 Hetton Szólj hozzá

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltõtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költõnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

1937. 04. 11.

Categories: Uncategorized

Nos…

június 7, 2008 Hetton Szólj hozzá

A foci elmaradt, ezért úgy döntöttünk, hogy összeülünk meccset nézni. Balázs 1 átjött sörrel és némi rágcsálnivalóval. Balázs 2 fáradtságra hivatkozva otthon maradt.

Így végül ketten ültünk le nézni amint 22 ember kerget egy bőrbogyót és ha utoléri még jó nagyot is rúg bele. Persze egyik mérkőzésen sem az a csapat nyert amelyiknek drukkoltam, de hát van ilyen.

Elsörözgettünk és eldumálgattunk azért így is. Balázs 1 már hazament, én meg itt maradtam a tök üres lakásban egyedül. Piszkosul utálok egyedül lenni, de sajnos jelen helyzetemben kénytelen vagyok megszokni az érzést. Kortyolgatom a mai napra utolsónak szánt sörömet és azon gondolkodom, hogy a maradék négynek is nekiesem még.

Bár nem tudom, hogy Balázs 1 mennyire értékelné azt a tényt, hogy a hétfői meccsre félretett sört is megittam… :)

Categories: helyzetjelentés, sport

Két pasi – meg egy kicsi (Two and a Half Men, Két és fél férfi)

június 7, 2008 Hetton 39 hozzászólás

Egy remek sorozat, mely eléggé erősen a helyzetkomikumokra épít. Ráadásul nincs telezsúfolva X ezer szereplővel.

Read more…

Categories: sorozat

Foci

június 7, 2008 Hetton Szólj hozzá

Hát a foci ma elmarad. Senki sem ér rá vagy túl fáradt ahhoz, hogy kimozduljon otthonról. Hárman maradtunk utolsó mohikánoknak, de végül úgy voltunk vele, hogy ennyien meg felesleges lemenni, mert így nem lehet játszani.

Reméljük, hogy következő 7végére összejön valami, mert kéne egy kis mozgás. Viszont akkor ha már így alakult akkor megnézzük este az egyik meccset a tévében…

Categories: helyzetjelentés, sport

Szuperhősök

június 7, 2008 Hetton 2 hozzászólás

Aki ismer az tudja, hogy mennyire őrült módon tudok működni ha ahhoz van kedvem. Például elmegyek színházi előadásra és mindenre figyelek csak a színészekre nem. Megnézem a tűzjelzőrendszert, a kárpit varrását, az illesztési hézagokat a lambérián és közben azon gondolkodom, hogy az a baromi nagy csillár miért nem esett már le.

Meg ehhez hasonló baromságok. Néha szoktam képregényt olvasni és épp ezért merült fel bennem nem egy olyan kérdés amire sosem kap választ az ember a történetből.

Például, ha Superman olyan baromi okos akkor miért a gatyáján kívülre veszi fel mindig az alsónacit? Bár ez a kérdés jóformán mindegyik szuperhős esetében felmerül. Elvégre ezt az irányt követi Batman, Spider-man, Green Arrow és még a szuperbűnözők jelentős része is.

Meg miért hord mindegyik feszülős ruhát? Miért nem képesek mondjuk mackóalsóban verekedni? Megnézném amint Superman pizsamanadrágban esik neki valamelyik “Pusztitusz” ellenfelének. A kép betetőzése lenne, ha mondjuk a szája szélén ott lenne még a fogkrém habja vagy kilógna a szájából a fogselyem.

Aztán az, hogy hogyan mennek el abban a feszülős cuccban vécére? Ez is mindig kimarad a sztorikból. Konkrétan nem az érdekel ahogy Superman egy laza störcöléssel széttöri a porcelánt. Inkább arra lennék kíváncsi, hogy simán derékből letolja a nadrágot vagy nekiáll és a nyakánál bújik ki a ruhából miközben vörösödik a feje, hogy össze ne csinálja magát. Aztán Batman mit kezdene a palástjával? Magára borítaná és barlanghangulatot kölcsönözne ezzel magának?

Meg aztán ott van az, hogy Pókember hova lőné ki a hálóját egy alföldi faluban? De komolyan!? Lengene egyik villanpóznáról a másikra? De nem is kell olyan pici falu. Legyen város! Például Újváros. Lengene a városháza körül? Vagy a 33-as, 35-ös és 37-es koli tömbje körül, mert nem lenne a közelben olyan nagy ház amire át tudná vetni magát?

Batman vajon mit csinálna gothami sötét lovagként mondjuk az Északi-sarkon ahol fél évig világos van? Átöltözne fehérbe? Meg engem az érdekel még, hogy Wonder woman segge miért nem fagyott be sosem a mínusz x ezer fokban sem? Pedig soem volt túlöltözve, mindig ugyanabban a bikini szerkóban van.

Persze még rengeteg kérdést lehetne feltenni arról, hogy mit, miért és hogyan csinálnak a szuperhősök, de mára nekem ennyi elég a gyalázásukból.

Categories: kultúrha